El is indulunk a színház és kultúra szellemében, azaz: Ülj mellém a színházban! 🙂
Jönnek majd a ropogósabbnál ropogósabb beharangozók, beszámolók és a többi és a többi. 😀
Már régóta gondolkoztam, hogy olyan régóta és annyit járok színházba, hogy ezt meg is kellene örökíteni az utókor számára.
A mai nappal eljött ez a pillanat.
Egy “pöppenet” sztori: 12 éves voltam, amikor Édesanyámtól megkaptam névnapi ajándékként az első színházbérletemet. Azóta töretlenül tart ez a SZERELEM, sőt egyre mélyebbek ezek az érzések… 😀
Nagyon remélem, hogy ebből az egész kis vállalkozás-szerűségből még akármi is lehet, mondjuk egy kis közösség… Bízom benne, hogy rövidesen egyre többen leszünk. Én igyekszem minden lehetőt megtenni az ügy érdekében! 🙂
Kommentek